III.fejezet-Kis is ő?

Felrohanok a szobámba,és bömböltetni kezdem a zenét.Nem hiszem el,hogy tényleg ő a szomszédom!Hogy lehet ekkora balszerencsém mindig?Balszerencse áradat vesz körül.
Bömböl a metál zene,és én énekelek. Rengeteg műfajt szeretek,de ilyen hangulatom lett hirtelen.Megőrülök...Itt meg fogok őrülni!Vissza akarok menni Rómába.Az az én városom.A barátaim kellenek, a régi házunk,az olasz nyelv használata,az a környezet.Még azok is hányoznak,akiket utáltam!Ezt nem hiszem el!
Nem tudom miért van,de általában a metál zene lenyugtat.Most például az Bullet for my valentine-től hallgatom a Your betrayal-t,és máris nyugodtabb vagyok.Csak fekszem az ágyon, nézem a plafont és énekelek.
-Izzie! Halkítsd le! A szomszédok szólni fognak !-kiabál fel anya.-És gyere le vacsorázni!
-Jó,lehalkítom!-mondom,s halkabbra veszem a lejátszót.-Nem vagyok éhes!
-Alig ettél ma!
-Nembaj!
Visszafekszek az ágyamra,és énekelgetek tovább.Viszont a metál zenét halkan hallgatni olyan,mintha disco zenére kezdenék el balettozni,úgyhogy inkább kikapcsolom a magnót,és kisétálok a szobából.Még nem tudom,hova megyek,de majdcsak kilyukadok valahol.A lábaim levisznek a csigalépcsőn egészen a bejárati ajtóig,ahol viszont megállok.Mi van ha még mindig kint van a srác?
Visszafordulok,felmegyek a lépcsőn és körbenézek még egyszer az emeleten.A fürdőbe kerülve eszembe jut,hogy le kéne tusolni.Behozom a pizsamámat,a törölközőmet,a tusfürdőmet,és neki állok zuhanyozni.Jól esik  nap fáradalmai után a forró víz.Legalább lemosom  magamról a repülő kellemetlen szagát,és a cappuccino maradványait is.Zuhanyzás után-ami általában fél óráig tart nálam-elszánom magam,és ismét leindulok a lépcsőn.A hajam igaz vizes,mivel kimostam,de nem lényeges,hiszen még ilyenkor is kellemesen langyos idő van odakint.Először beosonok a konyhába, mivel nem vacsoráztam,és egy kis kosárba teszek pár gyümölcsöt,joghurtot és csokoládét.Éjszakai picknikezés!
Kiosonok a bejárati ajtón,és lesétálok egészen a hátsókertig.Gyönyörű ez a szökőkút,és hatalmas fák övezik.Esélyes,hogy ez lesz az egyetlen hely,ahol jól érzem majd magam.A természet csodáinál nincs is szebb.
Leülök a szökőkút szélére,letszem a kosarat és elkezdek enni egy almát.
Ez a rész nagyon csendes.Csak a szökőkút csobogása és a tücsökcirpielés hallatszik.Valamennyire igaz a város zajai is átszűrődnek,de az elég távolinak hat.
A tücskök ciripelésének váltakozása,eléggé dallamos.Emlékeztet a Bangels-Eternal Flame című számára,ezért elkezdem dúdolgatni,majd a dúdolás átvált éneklésbe.
Close youre eyes,give me your hand,darling
Do you feel my heart beating?
Do you understand?
Do you feel the same?
Am I only dreaming?
Is this burning an eternal flame
Kissé belefeledkezem az éneklésbe.Gyakran megesik,hiszen imádok énekelni.
I belive,it's meant to be,darling
I watch you when you are sleeping,
you belonge with me

Do you feel the same?

Am I only dreaming?

Say my name sun shines througt the rain
A whole life so lonely
And then you come and ease the pain
I don't want to lose this feeling
Ohhh

Annyira belefeledkeztem a dalolászásba, hogy csak most tűnt fel igazán valami furcsa,mocorgó hang jobbról,amit már egy ideje biztosan hallok.Egy alak surrant el a szomszéd udvarban.Jajj!Csak az a valaki ne legyen,akire gondolok!
-Ki van ott?-kérdezem reménykedve,kissé kétségbeesett hangon.Senki sem moccan.-Hahó! Úgyis tudom,hogy van ott valaki!
-Hello megint,furcsa és barátságtalan új szomszéd!-köszön kissé gúnyosan,de mégis vidáman "Nevenincs királyfi".Biztos amiatt mosolyog,mert nem tetszik neki a hangom!
-Már megint te?-kérdezem kissé flegmán.

-Igen én.Tán nem szabad sétálgatnom a kertünkben Isobel Marino ?

-Honnan tudod a nevem?-nézek rá meglepetten.

-El sem tudod képzelni mennyi mindent tudok rólad,Izzie.Muhahahaha!-mondja,s elkezd a legidiótábban kacagni,amilyet valaha is hallottam.Önkéntelenül is elkezdek nevetni az idegen srácon.-Ez egy gonosz kacaj volt,ha nem ismerted volna fel.

-Hát valahogy nem arra emlékeztetett.-válaszolom,s nevetek tovább.-Inkább ,mintha valami állat fulladozna!

Ezen ő is elkezdett nevetni.Érdekes,hogy ilyen kedvesen áll hozzám azok után,ahogy vele bántam.Elégé rossz első benyomást tehettem.De mégis honnan tudja ki vagyok?

-Na és honnan is tudsz rólam elég sok mindent?-kérdezem tovább érdeklődve.

-Az maradjon titok!-válaszol,s rám kacsint.

-Ez így nem ér! Add meg a forrásaid!

-Majd egyszer.-nyújtja ki a nyelvét rám.

-Jó,akkor a nevedet mondd meg!-válaszolom.Nem akarok akaratos lenni.

-Abban mi az izgalmas?-kérdi mosolyogva.

-Nem az a lényeg,hogy izgalmas legyen.

-Akkor mi?

Az,hogy...-nem tudom befejezni a mondatot.

-Na látod.-mondja viccelődve.

-Akkor hogy szólítsalak?

-Ahogy akarsz.Találj ki egy nevet.

Hosszan végig néztem rajta,s megállapítottam,hogy ha én nevezhetném el Tristan-nek hívnám.Illik rá.Nagyon is.

-Legyen Tristan.-válaszolom.

Elmosolyodik.

-Miért pont Tristan?
-Mert illik hozzád.

-Oké.Legyen,Tristan.De most megyek.Majd összefutunk Isobel Marino.Jó étvágyat-nézett a kosárkára.-És további jó énekelgetést.

Elvörösödök.

-Köszi.

Tristan elmosolyodik,se besétál a házukba.Nem is annyira gonosz ő,így harmadik találkozásra.